All posts filed under: Uncategorized

A ráérős sétálásról

Hozzászólás
Uncategorized

Ha teheted öltözz kényelmesen és viseld csak a legszükségesebbet. Ez rajtam nyáron egy rövidnadrág, egy poló és egy papucs. A papucs jó, mert nem szorítja a lábadat cipő és szabadon lélegzik. Ezért legyen minnél nyitottabb, hogy a lábfejed és a lábujjaid szabadon legyenek. Nincs nálam pénztárca, nincs nálam semmi ami nehéz, kényelmetlen vagy megköt, legfeljebb egy kis pénz a zsebemben. Tedd le egy fél órára ami rajtad van és indulj el! Ha szeretnéd képzelheted azt […]

J. S. Bach

Hozzászólás
Uncategorized

  “Ha Bachot játszol, mondta De Leon úr, rendet raksz belül, tisztaság lesz a fejedben. Minden nap kell Bachot játszani, egész életeden keresztül.”       Anna Enquist: A titok   “Salgótarjánban születtem egy nagyon szegény cigány családban, heten voltunk, illetve vagyunk testvérek. A neved ezt nem mutatja. Mert ausztriai cigányok vagyunk, Grazból származunk, nagyapám szülei onnan vándoroltak Magyarországra. Volt köztük vándorköszörűs, cirkuszos, céllövöldés, mutatványos. A szüleim Salgótarjánban telepedtek le, másfél szobában laktunk tízen. Édesapám […]

Praszád

Hozzászólás
Uncategorized

Idén harmadik alkalommal megyek a nyári jógatáborunkba. A jóga számos fajtáját gyakoroljuk ott, például reggel ászanázunk, pránajámázunk, mantrázunk majd délelőtt és délután is védikus filozófiát hallgatunk.  És egy hétig praszádot eszünk… Mi az a praszád? Miután elkészült a reggeli, az ebéd, a vacsora, az először jó szívvel fel van ajánlva az Istennek:  mindenből egy kis adag az oltárra kerül. Az étel amit az Isten megízlelt a praszád, ami később visszakerül a közös ételbe és így […]

A zenehallgatásról

Hozzászólás
Uncategorized

2003-ban hallottam meg először a zenét. Persze hallgattam zenét azelőtt is, voltak kedves nóták és zenekarok, már kisiskolás korom óta. Mégis 2003-at mondanám az eszmélés idejének. Éppen a Balatonon laktam. Úgy alakult, hogy 2000 környékén másfél évet Veszprémben, majd még ugyanennyit Balatonfűzfőn éltem. Egyik délután betértem Székesfehérváron egy nagy elektronikai áruházba. Valamit amúgy is vennem kellett, utána volt időm, nézelődtem  és átsétáltam a hifi részlegre is. Ez egy kis elszeparált szoba, benne középen kényelmes kanapéval. Elöl […]

A megkerült gondolat

Hozzászólás
Uncategorized

Húsz évnél is régebben olvastam egy  pár soros idézetet az egyik Readers Digest válogatásban ami nagyon megérintett. Éreztem, hogy valami olyat találtam amire most már emlékezni fogok. Bár csak egyszer olvastam, de húsz éve szinte szóról szóra megmaradtak bennem a mondatai. Emlékszem mekkora élvezettel forgattam ezeket a tartalmas kis újságokat. Hónapról hónapra több órányi érdekes olvasnivaló volt bennük.  Egy jól kiválasztott kétnyelvű olvasmány, a cikkek hol tanítottak, hol valami izgalmas valós történetet meséltek el. A […]

Kis Mozart

Hozzászólás
Uncategorized

Kepes András: Azt mondta anyukád, hogy egyszer, amikor még kicsi voltál, odahívtad őt a zongorához, és az mondtad, hallgassátok együtt a zenét. És ott ültél a kotta előtt, de nem zongoráztál. Azt hitted, hogy az anyukád is hallja az a zenét, amit te látsz. Kocsis Zoltán: Nagyon sokáig nem hittem el, hogy vannak emberek, akiknek nincsen belső hallásuk. Mostanában kezdem elhinni, hogy tényleg vannak ilyen emberek. Kepes András: Az miből áll? A kottára nézel… Kocsis […]

A táplálkozás jógája

Hozzászólás
Uncategorized

Néhány hete találtam rá Omraam Mikhael Aivanhovnak, a bolgár származású 1986-ban eltávozott  mesternek, a táplálkozás jógája című könyvére. A szerző maga, bár soha nem írt könyveket, az előadásainak a szövegeit adták ki írásos formában. Tiszta, egyszerű gondolatait mint a nektárt iszom és megfogadom: A tanácsai beépülnek a napjaimba. Az, hogy hogyan, milyen körülmények között fogyasztjuk el az ételünket akár fontosabb is lehet annál, mint az amit eszünk. Milyen fontos lenne az, hogy evés közben ne tévézzünk, […]

Odaát – és újra itt

Hozzászólás
Uncategorized

Tegnap hallottam először Dobronay László történetét. Súlyos autóbalesete volt, 140-nel ütközött fának. Lentebb elmeséli mi történt vele. Többnyire hasonló dolgokról számolnak be azok, akik jártak odaát és visszatértek. Utána szinte mindenki jobban becsüli az életét. A hétköznapokat is. Az embereket akik körülvesznek. Valaki ezt írta: “Mióta visszajöttem látom, szinte hallom, ahogy nő a fű kertben. Korábban ehhez nem volt szemem.” És nekem a lényeg, ami elhangzik a végén és jó lenne ha megmaradna: Az élményének a lepárolt tapasztalata olyan mint egy […]